3. r�sz: Az �let a j�v�, az �lmok a m�lt

S�t�t az este. A holdat is eltakarj�k a felh�k. Egy csillag sincs fent az �gen. A sz�l sem f�j. A v�ros cs�ndes, s�t�t utc�it egy kisl�ny l�ptei zavarj�k meg. Az utca egyetlen f�nyl� l�mp�ja alatt meg�ll a kis cs�pps�g, majd k�r�l n�zz. Vele szemben egy f�rfi �ll meg. Egyik�k sem mozdul. Majd a f�rfi cs�ndesen megsz�lal:

- Gyere velem, kis l�ny! Itt nem biztons�gos. –�s a kez�t ny�jtotta fel�.

A l�ny nem mozdult. M�g egyszer k�r�ln�zet �s megfogta a f�rfi kez�t. Elindultak az utca v�ge fel�. Mikor m�r messze voltak az egyetlen f�nyl� l�mp�t�l, hirtelen s�v�t�, �les hang csapta meg a f�l�ket. Ebben a pillanatban egy bomba csap�dott bele a l�mp�ba. A kis l�ny megfordult �s kezdet p�nikba esni. A f�rfi nyugodtan ment tov�bb, de m�r gyorsabban. A l�ny megriadva �llt meg, de a f�rfi h�zta maga ut�n. M�r nem egyed�l voltak az utc�ban. K�r�l�tt�k a bomba becsap�d�sa �ta s�kit�, p�nikba esett emberek rohantak. A kis l�ny m�r majd nem �v�lt�tt f�lelm�ben, de miel�tt ez megt�rt�nt volna, a f�rfi let�rdelt hozz� �s vigasztalni kezdte:

- Semmi baj. Ez csak j�t�k. Haza viszlek �s minden rendben lesz. Ne f�lj!.

A l�ny szipogva b�lintott �s megt�r�lte k�nnyekkel teli szem�t. Mind a ketten b�tor, gyors l�ptekkel haladtak el�re a riadt t�megben. M�g sok�ig mentek. A k�zel�kben m�r j� n�h�ny bomba becsap�d�t. De egyik�j�k se rezzent meg t�le. Sz�mukra a t�rt�ntek nem l�teztek. Mind a ketten el�re n�ztek �s csak mentek addig, m�g el nem �rtek egy h�zat. A s�t�tben nem lehetett l�tni, csak a k�rvonal�t. A kapu el�tt meg�lltak. A f�rfi elgondolkodva n�zet a h�zra. Valahogy nem, mert bemeni. A l�ny nem �rtette, hogy mi a baj. Hisz a hossz� �tjuk sor�n a l�mp�t�l id�ig a f�rfi meg sem rezzent �s most meg reszket. A kertben l�v� n�v�nyek m�r nem �ltek, mind elsz�radt �s kihalt volt. Hirtelen kiny�lt a h�z ajtaja. Egy n� l�pet ki �s amikor megl�tta a l�nyt �s f�rfit r�gt�n oda rohant. L�tszott rajta, hogy megk�nnyebb�lt �s boldog, de teste neki is remeget. A kis l�ny arca r�gt�n boldogs�ggal volt teli amikor megl�tta a n�t. A f�rfi nem szolt, semmit. Teste m�g mindig remeget �s hideg volt.

- Dr�ga kis l�nyom! –�v�lt�tte a n�, �s amikor v�gre oda �rt a l�nyhoz szorosan �t�lelte �s nem is akarta elengedni.

A f�rfi megk�nyeb�lten engedte el a kis l�ny kez�t, megfordult majd el akart menni. De egy hang m�g visszatartotta. A n� f�l�llt, megfogta a l�nya kez�t �s a f�rfihoz szolt.

- K�sz�n�m M�jk! Mindent k�sz�n�k!

A f�rfi megfordult �s elmosolyodott. Mind a h�rman boldogok voltak.

- Nagyon sz�vesen, K�rmen! –visszafordult majd el akart menni, de nem tudott.

- V�rj m�g egy kicsit! –a n� m�r ott is volt a f�rfi el�tt- Nincs kedved bej�nni �s megbesz�lni a dolgokat? –k�rdezte K�rmen.

M�jk nagyon meg�r�lt �s csak b�lintott egyet. Megfogta K�rmen kez�t �s a kis l�ny�t. Mikor fel�rtek az ajt� el�tt meg�llt a n�.

- Mit gondolsz Mira, apa itt maradjon?

A kis l�ny r�gt�n nagyra nyitotta a szemeit. Tudta, hogy M�jk, vagyis az apja m�r r�g elment t�l�k �s fel sikoltott.

- Igen!!! –�s bementek a h�zba.

Ekkor egy bombacsap�d�t a h�z el� �s Nimr� fel�bredt. Zih�lva, lihegve, leveg� ut�n kapkodva t�r�lte le a ver�t�k�t a homlok�r�l.

-Mi volt ez?- k�rdezte mag�ban, de nem tudott r�j�nni.

A szomsz�d �gyra n�zet ahol L�ninek kellett volna fek�dnie, de nem volt ott. Nimr� kim�szott az �gy�b�l, felvette a k�peny�t �s az erk�ly fel� ment. Amikor ki�rt l�tta, hogy ott van L�ni is. Azt gondolta, hogy � is rosszat �lmodott. J�l sejtette. Ugyan is L�ni s�rt �s a csillagokat n�zte.

- Mi a baj L�ni? –k�rdezte Nimr� �s oda ment a zokog� l�nyhoz, hogy megvigasztalja. De L�ni nem v�laszolt. Hallgatott �s csak a csillagokat n�zte. Nimr� is a csillagokat kezdte n�zni. �lm�ban egy csillag sem volt, �gyhogy megk�nnyebb�l�s volt sz�m�ra, hogy v�gre l�thatja �ket.

- L�tod milyen, sz�pen ragyognak. Az �let nem ilyen sz�p. Vannak dolgok, amiket m�g nem tudok, de, majd ha mindent tudni fogok, akkor megv�ltom a vil�got. –mondta L�ni �s csak, n�zte a csillagokat �s egy-egy k�nnycseppet ejtett.

- Ezzel mire akarsz c�lozni? Hisz �l�nk �s semmi bajunk. Lehet, hogy a m�ltra nem eml�ksz�nk, de lehet, hogy ez adom�ny. Egy�bk�nt sem j�, ha mindent tudunk, mert bajba ker�lhet�nk vagy olyat, tudunk, meg amit jobb lenne, ha soha nem tudtunk volna.

- Te k�nnyen besz�lsz! T�ged nem gy�t�r olyan r�m�lom, ami megmagyar�zhatatlan �s �r�lt. Mintha valami r�gi eml�k lenne vagy tal�n egy olyan dolog, amit tudunk k�ne, de nem tudunk. –L�ni lehajtotta a fej�t �s s�hajtott egyet majd Nimr�re n�zett. Nimr� is tekintett�t a vele szemben �ll� l�nyra szegezte.

- Gondolod, hogy csak neked van ilyen sorsod? Nem csak te vagy a vil�gban, hanem m�s emberek is. �bredj m�r fel! Nem csak neked vannak rossz �lmaid. - Nimr� itt sz�netet tartott, majd egy gyeng�debb hangnemben folytatta- Nem �rtelek. Te m�s vagy mint aminek eddig megismertelek. Tegnap m�g semmi gondod nem volt. Most meg rossz�lom miatt r�gt�n p�nikba esel.

- Igazad van. –majd L�ni gyeng�den �s megb�n�an �t�lette testv�r�t, �s s�hajtott egyet- Sajn�lom.

Amikor L�ni elengedte Nimr�t egym�sra, n�ztek.

- Semmi baj. Emberek vagyunk. N�zz�k ink�bb a csillagokat.

Majd mind a ketten feln�ztek az �gre �s tudt�k, hogy a holnap �jabb titkokat rejt.

Folytat�sa k�vetkezik