1. rész: Minek élni?

-Puff!!!.- zúdult az asztal az egyik sarokból a másikba. Egy férfi állt a szoba közepén. Vele szembe pedig egy lány. A férfi oda rohant a szekrény fiókjához és kivet belőle egy pisztolyt, majd a lányra fogta. Néma csend ült a szobába. Csak a két ember lélegzését és verijtékező homlokukról lecsurgó verijtéket lehetett hallani. Hossza állás után a férfi felhorkant.

- Mond miért?- majd a pisztolyt a fejéhez emelte, a szemei pedig könnyezni kezdtek.

- Mond miért?- ismételte meg a mondatott.

A lány nem rebbent. Meglepve és könnyes szemmel állt és nézte, amint a férfi üvölt. A férfi nem bírta tovább. Nagy levegőt vett, megnyugodott, majd csendesen újra szolt a lányhoz.

-Mond miért?- kérdezte újra.

A lány nem válaszolt, majd a férfi becsukta a szemét és meghúzta a ravaszt. A lány a földre rogyott és felsírt. De még mindig nem szolt, egy szót sem, Egy óra múlva valaki értesítette a rendőrséget. Amikor kiértek a lány ájultan feküd a földön. Azt hitték mindenki meghalt. Ekkor mindenki oda kint vette fel a jegyzőkönyvet vagy figyelte a helyszint. Egyszer csak elkezdet mocorogni a lány.

Héj!! Nézzétek csak. –szolt az egyik fiatal rendőr. Mindenki odarohant a lányhoz.

- Hogy vagy?

- Mi történt?

- Fáj valamid?

Faggatták a rendőrök. Vagy százszor megkérdezték ezeket, de a lány még mindig nem szolt, egy szót sem. Hirtelen eszébe jutottak a történtek. A pisztoly, a lövések, és ami nyomta a lelkét. A rendőrök kiszaladtak az elsősegély dobozért. A lány feleszmél, majd valamit keresni kezdet a szemével. Megtalálta. A pisztoly volt az, amit most a fejéhez emelt. A rendőrök befelé jövet a házba meglátták a lányt.

- Mit csinálsz? Tedd azt le!

Mindenki halálra volt rémülve, kivéve a lányt. Ő nyugodt volt, de csak addig, míg egy könnycsepp le nem gördült az arcán.

-Mond el, hogy mi a baj. –próbálta lenyugtatni a lányt, aki már zokogót. De ne sikerült.

- Ő az apám volt!!! –üvöltötte, majd meghúzta a ravaszt.

Mindenki elszörnyedve nézte az esemény, sorozatott. Az ajtóban hirtelen felbukkant egy nő. Oda ment a rendőrhöz és a fülébe súgót, valamit.

- Ennek nem szabad kiszivárognia. –majd a fürdőszoba ajtó felé mutatott.

A rendőr oda ment az ajtóhoz, kinyitotta és szörnyű dolgot látott. Nem szolt, semmit, csak becsukta az ajtót és bólintott egyet a nő felé. Az idegen asszony elment és az ügyész kezéből elvette az ügy aktáit, mielőtt elment.

- Itt minden befejeződőt! –mondta a rendőr és mindenkit kitoloncolt a lakásból.

’’ Másnap reggel’’

- Lázadások vannak! A nép követeli, ami az övé! –mondta egy mély férfihang.

- Nyugodj meg barátom. –nyugtatgatta egy nő a férfit.

Egy szobában voltak, ami hangszigetelt volt és semmit nem lehetett kint hallani ebből a beszélgetésből. A nő egy íróasztal előtt ült, a férfi pedig nyugtalansága miatt fel alá rohangált. Valaki hirtelen kopogott az ajtón. Egy fiatal lány lépet be, fehér orvosi köpenyben és meglehetősen komoly volt, majd csak annyit, szolt:

- Elkészült. –és kiment.

A nő és a férfi kimentek a szobából a lány után. Egy hosszú folyóson vezetett végig az útjuk. A végén két elágazás volt és szemben egy ajtó. Minden a hárman bementek abba a szobába. Egy hatalmas terem volt tele mindenféle orvosi és igen modern gépekkel. Voltak ott egy páran, de nem volt tumultus. A lány az egyik ajtóhoz vezette a két embert. Az asztalon feküdt valaki.

- Ez nem az a…? – akarta kérdezni a férfi, de a nő ennyiből is megértette, hogy mit akar kérdezni.

- Igen. Ez az a lány, akit tegnap… - a nő nem fejezte be a mondatot, mert nem igazán akart információkat mondani a szobán kívül. Ugyan is nem egy áruló kerül már börtönben emiatt. Akik ott voltak tudták, hogy nem szabad, hogy az elhangzót, információkat nem szabad kiszivárogtatni, mert a nagy baj lenne rájuk nézve. De mégis mint mindenhol, itt is nem egyszer fordult már elő, hogy amit beszéltek a másnap már az újságok címlapján virított.

- Elvégeztük, amit mondott. –mondta a fehérköpenyes lány és odébb ált kisé. Egy pulthoz ment, amin egy csomó gomb volt és egy kivetítő. A lány megnyomott néhány gombot és a kivetítőn már is minden megjelent. A férfi és a nő oda mentek a lányhoz és kivetítőre meredtek. A fekvő lány volt rajta, de átvilágítva egy olyan géppel, ami minden részét részletesen ábrázolta. Most éppen kis pöttyök voltak a lány testén, majd hirtelen több millió lett belőle és az egész lány testét elfedte.

-Meg is volnánk. –mondta a köpenyes lány és megnyomta az ok gombot.

- És most? –kérdezte a nő.

A férfi csak figyelt, de neki is megfordult a fejében ez a kérdés.

- Meg kell várni a holnap reggelt és akkor minden rendesen fog működni. –jelentette ki lány és tovább állt, tenni a dolgát.

- Köszönöm Viki. –mondta a nő majd a férfi felé nézet, aki kérdően nézet vissza rá.

-Ez meg mi volt? –kérdezte, a féri. A nő csak intett neki, hogy kövese. Visszavezette a hangszigetelt szobába, vagyis az irodájába. A nő csak leült és a férfira nézet és hellyel kínálta.

-Mi ez az egész? –kérdezte ismét a férfi, miközben leült az egyik székbe.

- Ez egyik legnagyobb felfedezésünk. –a férfi csak nézet és fülelt- megbíztam Vikit, hogy próbálják meg az a lányt újra feléleszteni, de sehogy sem sikerült nekik. A mi technikán ehhez kevés, de ma reggel ez a borítékot kaptam, egy ismeretlen feladótól. –majd oda adta a borítékot a férfinak, aki elégé kíváncsi volt.

-Mi van benne? –érdeklődött és kivette a levelet vagy inkább egy ismeretlen dolog leírását. A lapon számok formák és rengeteg írás volt. Vagy legalább 20 oldal volt.

- Egy új technika. –mondta a nő és elvette a férfitől a lapokat.- Ez minden idők legnagyobb felfedezés. Úgy hívják, hogy nanobot. Én sem hallottam még soha róla. Pedig ismersz, hogy én mindent tudok, ami ebben a világban történik. Oda adtam Vikinek és kellett egy alany hozzá. Az a lány, aki tegnap meghalt éppen kaporra jött. Ő rajta kísérleteztünk, és úgy tűnik sikerrel. Az eredmény akkor fogjuk meglátni, mikor felébred. Elvileg már holnap fel is ébred, de nem tudjuk, hogy hogyan fog reagálni rá. Arra gondoltam, hogyha ez beválik, akkor létrehozhatnánk valami jót, valami újat. Most hoztak be nekem nem rég szintén egy halott lányt. Viki kicsit fejlezgeti ez a módszert és ezen a másik lányon is elvégezzük a műveletet. Holnapra mi is okosabbak leszünk. –a férfi halkan és meglepődően figyelt és bólogatott. Hihetetlennek találta ezt az egészet, de majd holnap ő is itt lesz, és minden kiderül. Majd felállt bólintott és kiment a szobából. A nő csak nézte majd felállt és ő is kiment.

Folytatása következik